Önkormányzati képviselőnk javaslata Érd Megyei Jogú Város október 20-i ülésére.

ELŐTERJESZTÉS

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése

2011. október 20-i ülésére

Javaslat Érd város közúti határait jelző táblák mellett a KRESZ-táblákhoz
megjelenésükben és felépítésükben is hasonló, fémből készült rovásírásos településnévtáblák felállítására

A magyar rovás ősidők óta létező kincsünk, melynek használata ezer évvel ezelőttig általános volt. Ennek emlékét mai napig őrzi nyelvünk: pl. sok van a rovásán.

Különösen büszkék lehetünk arra, hogy a rovásműveltség helyi szinten is komoly előélettel bír, köszönhetően Czippán Istvánnak, a rováskör vezetőjének.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom önkormányzati képviselőjeként kérem elvi
hozzájárulásukat és az engedélyezési folyamathoz esetleg szükséges „hivatali-
adminisztrációs” segítségüket ahhoz, hogy Érd város közúti határai legyenek ősmagyar, a magyar műveltség szerves részét képező székely-magyar rovásírással is feltüntetve.
A táblaállítás költségeit a Jobbik Magyarországért Mozgalom Érdi Alapszervezete vállalja, ahhoz az önkormányzattól anyagi támogatást nem kér. A közös engedélyeztetési folyamat során a táblák Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonába kerülnek.

A rovásírásos táblák száma: 2 db
(amely 2012-ben még 2 db-bal bővül)

Az első két rovásírásos tábla helye: - l db Érd lakott terület kezdete tábla mellett 7-es úton Diósd felől érkezve /Érdliget/, l db Érd lakott terület kezdete tábla mellett 6-os úton Nagytétény irányából.

Az első két tábla avatóünnepségének tervezett időpontja: 2011. december 21.

A rovásírás a magyar nyelv eredeti írása, melynek jelkészlete tartalmazza nyelvünk teljes hangkészletének írásjelbéli megjelenítését /lásd a kettős mássalhangzónak mondott gy, ny, ty, stb., melyet latin betűkkel csak két betűvel lehet leírni, mert nincs rá megfelelő hangot jelölő betű/
A Farkasréti és a Kerepesi temetőben számos sírhelyen búcsúztak rovás felirattal a hátrahagyottak eleiktől, Pécs városa pedig büszkén hirdeti - Európa kulturális fővárosaként-, náluk található a legrégebbi ismert rovásírásos dunántúli lelet.

A régi leletek hagyományőrző, nemzetmentő hajtásaiként új alkotások is megjelentek hazánkban: a szolnoki Ócsai Angéla által lefordított „Hét meg hét magyar népmese”, illetve az Egri Csillagok című regény rovásírásos változata.
Emellett sok iskolában, közművelődési intézményben indul rovásírás tanfolyam, és számos hagyományőrző tábor programjában szerepel a rovásismeret, amelynek fokáról hazai és nemzetközi versenyeken kaphatunk visszajelzést.
Hosszú évek óta a rovásírásos tankönyvek és gyakorló füzetek igen elterjedtek és sokak által használtak.

A rovásírásos helységnév-tábla állítása a helyi közösség, és a nemzet összetartozásának pozitív üzenetét közvetíti az itt élő – és áthaladó – magyar emberek számára, s a városunkba látogató külföldiek számára igazi hungarikum. A székely települések után egyre több község, város, így Szolnok, Celldömölk, Rákóczifalva, Kunmadaras, Lajosmizse, Bugac, Budapest stb. is élt ezzel a hagyományőrző, közösségépítő, lélekgyógyító lehetőséggel.

Nemzeti identitásunk alapja, hogy ismerjük igaz történelmünket, és ápoljuk örökségünket. Ha elszakadunk gyökereinktől, identitásunk elvész, manipulálható lesz, a mai divatos szóval multikulturális masszává válunk, ami betemet, megfojt, semmivé tesz. A semminél nincs rosszabb, az identitásnélküliségnél nincs szomorúbb állapot. Több ezer éves írással rendelkező népként nem hagyhatjuk, hogy ősi írásunk feledésbe merüljön. Most itt a lehetőség, hogy e régi kódok előhívják a génjeinkből az erőt, a hitet, a büszkeséget, a kitartást.

Fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlés elvi támogatását a Jobbik Magyarországért Mozgalom hagyományőrző és egyben közösségépítő, településfejlesztő missziójához: Érd város rovásírásos helységnévtáblájának elhelyezéséhez, mellyel egy lépéssel közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy településünkön újra élő lehessen ősmagyar írásunk: a rovás.

Érd, 2011. október 10.

Pulai Edina
képviselő